Szivattyú

A szivattyú esetünkben a hűtőfolyadék folyamatos áramlásáért felelős elem a rendszerben. Leginkább erre a célra szökőkút szivattyút használunk. Nagyon csendes üzeműek, bírják a hosszú távú igénybevételt is. Ezek a szivattyúk alapvetően víz keringetésére készülnek, ezért a hűtőfolyadékot is ez alapján kell megválasztanunk. Nem jó választás olaj (sűrű) és egyéb olyan anyagok esetén, melyek a műanyagot kikezdik.
A szökőkút szivattyúknál a sor 200/400/600/800/1100/1400 liter/óra max. szállítási kapacitású merülő/zárt szivattyú. Ezek felső értékek és közel veszteségmentes áramlást feltételez (szabad kifolyás egyenes csőben). A max. nyomómagasság a fenti kapacitású szivattyúknál 80 cm-210 cm-ig terjed. Ezek radiálszivattyúk, ahol a lapát és fal melletti rés miatt viszonylag nagy a résveszteség (kicsi a nyomómagasság). Az árak és méretek drasztikusan nőnek a nagyobb teljesítmény felé haladva.
Vízhűtéshez az elegendő a 200-800 l/ó-ás szivattyú.

Fourier

Az áramlási veszteségek miatt a gyakorlatban 40-350 l/ó szállítási teljesítmény jön össze (35-50%-os hatásfok). Ez a teljesítmény is másodpercenként - a hűtőblokk kialakításától függően - 2-8x cseréli ki a vizet a blokkban.
Egy nagyon fontos tény: a processzor hőfoka nem fordítottan arányos a szivattyú teljesítményével! Ha ésszerűen belegondolunk, egy nagyobb vízhozamú szivattyú alkalmazásakor igaz, hogy a blokkban többször cserélődik ki a víz adott idő alatt, de a folyadék kevesebb ideig van a radiátorban is, ahol nincs ideje visszahűlni! Éppen ezért az ésszerű határt felesleges feljebb tolni, ami leginkább névlegesen a 600-800 liter/órás szivattyúk adnak meg. Nagy teljesítményű szivattyú esetén az is előfordulhat, hogy a blokkok - járatkialakítástól függően - esetleg berezonálnak (mint az elvízkövesedett vízvezeték a falban, amikor kinyitjuk a csapot).
Ezek a szivattyúk leginkább acél tengellyel készülnek, mely műanyag házban forog. Emiatt a rendszerbe esetlegesen bekerülő szilárd szennyeződés károsíthatja azt.
A legtöbb szökőkút kialakítása olyan, hogy folyadékba merítve szívja a vizet, majd a nyomócsonkján át nyomja. Esetek többségében ez átalakítható egy adapter segítségével két csonkos, azaz külső üzemre is, viszont olcsóbb típusoknál ez nem mindig sikerül jól, előfordulhat, hogy folyik az illesztésnél, erre figyeljünk oda!
A szivattyút ha folyadékba mártva használjuk, a hűtőfolyadékunkat melegítheti a hőenergiává alakult vesztesége, ebben az esetben célszerű a hűtendő elemek után elhelyezni a szivattyút, hogy a radiátorból kijövő visszahűtött vizet a szivattyú ne "fűtse előre".
Ha a szivattyút folyadékba merítve kívánjuk használni, célszerű a tágulási/légtelenítő tartályt felhasználni erre a célra, ill. a tartályt úgy kialakítani, hogy a szivattyú is beleférjen, esetleg szivattyúcsere, rendszer tisztítás, stb. esetén a tartály kinyitható legyen.

Mivel a szivattyú feladata a folyamatos keringetése a hűtőfolyadékunknak, ezért, ha a szivattyú meghibásodik, azt a gépünk bánhatja. Így tehát láthatjuk, hogy egy jól megépített rendszer leggyengébb pontja a szivattyú. Ezért a védelmek között ismertetek egy folyadék áramlás figyelő megoldást, mely azonnal lekapcsolja gépünket, ill. nem engedi bekapcsolni, ha az áramlás megszűnik, vagy nincs.