Tartály

A tartálynak több szerepe van rendszerünkben, bár használata nem kötelező, ha a rendszer kialakítása nem követeli meg (én sem használok külön tartályt).

Szerepei:
- tágulási tartály, a folyadék hevítéskor tágul, mivel a folyadék összenyomhatatlan, a gázok viszont igen, szükség van egy gáztérre (levegő), mely képes összenyomódni, mikor a folyadék hőmérséklete, ezzel térfogata is növekszik. Tapasztalataim szerint, ha műanyag, lágy csöveket használunk, akkor azok "engednek" annyit (megfelelő összcsőhossz esetén persze), hogy elegendő legyen a csövek tágulása erre. (Szerintem legrosszabb esetben max. 15 fokkal nő meg a környezeti hőmérséklethez képes a folyadéké).

- légtelenítő tartály, rendszerünk folyadékkal való feltöltése során , ill. éles sarkok, törések a folyadék útjában (kavítáció) buborékok kerülnek a rendszerbe, melyeket ki kell vonni, hiszen a hőfelvételt, leadást, szállítást jelentősen ronthatja. Ha légtérrel rendelkező tartály van a rendszerbe iktatva, akkor ebben a buborékok megrekednek, nem keringenek tovább.

- szivattyú tárolására is alkalmas, abban az esetben, ha a folyadékba merített módját választjuk a szivattyúnak.

Konkrét megoldás nincs erre a problémára. Sokan, sokféle tartályt használnak, alakítanak ki (át) erre a célra. Akár egy műanyag doboz is megteszi, ami zárható, készítünk rá két csonkot, máris megvan a tartály (pl. visszaváltható üdítős flakon, mikróhullámú sütőhöz is alkalmas kajásdoboz, befőttes üveg (kupakján kialakítva a két csonk)).
Elkészíthetjük réz lemezekből is, éleinél forrasztva (én pl. nyers, üvegszálas NYÁK-ból készíteném). Szerintem fontos szempont, hogy sehol ne folyjon, még a csonkoknál sem, ha fagyállót is használunk a rendszerben, akkor semmiképpen se ragasszuk, mert kikezdi a glykol, szétesik a tartály!